Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szomorú idézetek

 „Gondolj rám, ha már nem leszek veled,
Gondolj arra mennyire, szerettelek. 
Gondolj a sok szép időre mit együtt töltöttünk, 
S az utolsó napra, mikor kimondtad: végeztünk. 
Gondolj arra a fájdalomra, amit akkor átéltem, 
Nem is sejtetted, mit jelentettél nekem. 
A legjobb barátomat, az egész életemet, 
A boldogságom, a végzetemet. 
Te voltál az, kire életemet bíztam volna, 
Te voltál, kiért a pokolba is mentem volna. 
S íme e könnycsepp miattad, folyik arcomon, 
Tudd, hogy hiányzol nagyon. 
Gondolj erre, ha már máshol leszek, 
S más teszi szebbé életemet. 
Emlékezni fogok rád, mint egy régi barátra, 
Kiért életemet áldoztam volna. 
S idővel gondolsz rám, mikor már nem leszek veled, 
S arra mennyire szerettelek. 
Gondolsz a sok szép időre mit együtt töltöttünk, 
S arra a napra mikor kimondtad, végeztünk. 
Egy rózsát helyezel kezeddel síromra, 
Szemedből egy könnycsepp folyik arcodra. 
Sírva kéred, bocsássak meg neked, 
S én a túlvilágról válaszolok: érted mindent megteszek
.”

 

 

 

 

Halál angyala 

Halál angyala vigyél el most kérlek, 
Hadd legyek, ki holnap már odaát ébred!